A pokol legmélyebb bugyrában
Mindjárt itt az év vége. Azt hittem, hogy ha kész lesz a lakásfelújítás, végre megváltozik minden, végre lesz én-időm, de nem így lett. Nem gondoltam, hogy van lejjebb, de van és nem tudom hol a bugyor alja.
Az adventi időszak egy kalap kaki volt, sem a ráhangolódás, sem a karácsony nem jött ki jól. December eleje óta beteg vagyok, hol jobb, hol rosszabb. Karácsony estére a nagyobbik lányom belázasodott, 3 napig magasra szökött a láza, de legalább ivott és a lázcsillapító is használt, de azért levittük dokihoz, mert rossz volt látni a bágyadt ki arcát. Ujjbegyből vettek vért, kiderült, hogy vírusos, így nem kapott rá antibiotikumot, sok folyadék és pihenés. Nem tudtam, hogy örüljek vagy sírjak, mert már fáradt voltam nagyon, mivel én sem aludtam már napok óta köhögés miatt.
Másnap én is lementem a dokihoz, mert nagyon nem akart múlni a köhögés és az orrdugulás, a torkom is kezdett fájni, csak nem tudtam, hogy kezd begyulladni vagy csak az erőltetett köhögéstől van. Na én kaptam Augmentint, mert nagyon csúnya volt a torkom. Szerintem hétvégére még arcüreg gyulladás is bejátszott volna, annyira nem voltam jól. De jó, hogy hallgattam a megérzésemre és elmentem dokihoz!!
Szóval így telt a karácsony. Legalább a gyerekek örültek az ajándékoknak. Azóta sem mentünk sehova, mostanra kezdünk helyrejönni. Ja és most meg Szabi kezdi, hogy kapar a torka és kezd tele lenni az orra. Remek kilátások. Jövő héten még itthon vagyunk, mert nincs ovi, de úgy tűnik, hogy továbbra sem megyünk sehova. Meg amúgy is egyfolytában apukáját kell egyik orvostól a másikig vinni. Nagyon pesszimista vagyok, szerintem nincsenek jó kilátásai.
Nem kajáltam sokat az ünnepek alatt, de szerintem fogyás helyett híztam. holnap ráállok a mérlegre, hogy lássam honnan kezdhetek neki újra a szenvedés rögös útjának. Újratervezem a diagramot, végső dátum a 40. születésnapom, addig van 70 darab hét. Ha hetente 0,3 kg-t fogyok, akkor 21 kg-tól szabadulok meg addig. Ennél lassabb ütemben már nem lehet.
Böjtölni még pár napig nem tudok elkezdeni, amíg az antibiotikumot szednem kell reggel-este.
Ha kijövök ebből a takonyból, elmegyek laborra, már megvan a beutaló is és el kell mennem nődokihoz is, idén nem voltam.
Hát ilyen kilátásokkal megyünk neki az új évnek. Nem tudom mi lesz, de nagyon a gödör alján vagyok. Innen már csak egy út vezet, az is felfelé. Remélem.